Közfürdő jelentése: mi az a közfürdő, és kire vonatkozik a közfürdő rendelet?

1. Mi az a közfürdő?
A közfürdő – újabb hivatalos kifejezéssel közhasználatú fürdő – olyan nyilvános fürdési létesítmény, amelyet bárki igénybe vehet, nem csak egy szűk, zárt közösség (nem csak a tulajdonos vagy családja). Ide tartozik minden mesterséges fürdőhely, uszoda, gyógyfürdő, wellness medence stb., amelyet üzemszerűen működtetnek a nagyközönség számára. Ezek a létesítmények speciális környezet-egészségügyi szabályozás alá tartoznak: a működésük, vízminőségük és higiénés biztonságuk jogszabályok által meghatározott, mert a nem megfelelően kezelt fürdővíz közegészségügyi kockázatot jelenthet. A közfürdők üzemeltetésének célja, hogy a fürdőzők egészségét megóvják – ennek érdekében a vízforgatás, fertőtlenítés és rendszeres vízminőség-ellenőrzés elengedhetetlen. A közhasználatú fürdők létesítését és üzemeltetését Magyarországon jelenleg az 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet szabályozza. Ez a rendelet 2024. március 19-től hatályos, és korszerűbb előírásokat vezetett be a közfürdők biztonságos működése érdekében, növelve a közegészségügyi biztonságot. (A korábbi jogszabályok – pl. a 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet és a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet – hatályukat vesztették az új rendelet bevezetésével.) Fontos kiemelni, hogy a közfürdő fogalmát csak a mesterséges létesítményekre használjuk; a természetes fürdővizekre (tavak, folyók kijelölt strandjai) külön jogszabály vonatkozik (pl. a 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet).
Röviden:
  • Nyilvános létesítmény: Közfürdőnek minősül minden olyan mesterséges fürdőhely (uszoda, termálfürdő, wellness medence stb.), amelyet nem csupán a tulajdonos vagy egy zárt kör használhat, hanem bárki számára hozzáférhető.
  • Hatóságilag szabályozott: A közfürdők működését és vízminőségét szigorú jogszabályok (jelenleg az 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet) szabályozzák a közegészség védelme érdekében. Az üzemeltető felelős azért, hogy a fürdővíz ne jelentsen elfogadhatatlan kockázatot a fürdőzők egészségére.
  • Biztonságos víz: A közfürdők vizét folyamatosan kezelik (szűrik, fertőtlenítik) és rendszeresen laboratóriumban vizsgálják, hogy a fertőtlenítőszer maradék, a pH, a baktériumszám stb. előírt határértékeken belül legyen. Így biztosítják, hogy a víz ne terjesszen fertőzéseket (pl. Legionella vagy egyéb kórokozók).
  • Kötelező vízminőség-ellenőrzés: A hatályos rendelet előírja, hogy a közfürdő üzemeltetője önellenőrző vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrizze a medence vizek minőségét akkreditált laboratóriumi vizsgálatok révén. Az előírások betartását az egészségügyi hatóságok ellenőrzik, súlyos vétségek esetén bírságot szabhatnak ki vagy bezárathatják a fürdőt.
2. Milyen létesítmények minősülnek közfürdőnek?
A jogszabályi definíció szerint közhasználatú fürdőnek (közfürdőnek) minden olyan nyilvános szolgáltatóegység minősül, amely legalább egy fürdési célú létesítményt tartalmaz. Fürdési célú létesítmény lehet például medence, pezsgőfürdő (jacuzzi), szauna utáni merülőmedence, gőzkamra vizes rendszere, vagy akár egy vizes játszótér is – lényeg, hogy a fürdőzők vízzel (vagy annak permetjével, aeroszoljával) érintkeznek. Az tehát közfürdőnek számít, ha egy létesítményben van ilyen fürdési lehetőség és azt nem kizárólag magánhasználatra szánják (tehát nem csak a tulajdonos és családja használja). Ide tartoznak például:
  • Települési nyilvános fürdők: városi strandok és gyógyfürdők, közkedvelt termálfürdők, élményfürdők, aquaparkok, uszodák (beleértve a sportuszodákat és tanuszodákat), továbbá azok az uszodák is, ahol csecsemőúszást vagy gyógyászati kezeléseket tartanak. Ezek tipikusan önálló fürdőintézmények, ahol a fürdőzés a fő szolgáltatás (ezek felelnek meg az 1-es típusú közhasználatú fürdő kategóriának a rendeletben).
  • Szálláshelyek és egyéb intézmények fürdői: azok a medencék és wellness létesítmények, melyeket szállodákban, panziókban, kempingekben, vállalati üdülőkben stb. üzemeltetnek a vendégek számára. Ide sorolhatók továbbá a szórakoztató és szabadidős létesítmények (pl. élményfürdős részleggel rendelkező élményparkok), valamint a szaunák, gőzkamrák is, ha nyilvános használatra szánják őket. Ezek a rendelet értelmében a 2-es típusú közhasználatú fürdők (2/a alcsoportba tartoznak a nagyobb létesítmények, pl. szállodák, élménycentrumok, 2/b alcsoportba a kisebb szálláshelyek és egyéb nem közvetlen profitérdekelt helyek).
  • Lakóközösségek közös medencéi: ha egy társasház, lakópark vagy lakásszövetkezet üzemeltet beltéri vagy kültéri medencét/jacuzzit a lakók számára, és az nem csak egy lakás/ház magánmedencéje, akkor az is közhasználatú fürdőnek minősül, ha a lakóegységek száma meghaladja a 25-öt. Vagyis egy nagyobb társasház közös úszómedencéje, wellness létesítménye is a rendelet hatálya alá tartozik.
  • Egyéb különleges fürdőlétesítmények: azok a létesítmények, amelyek nem sorolhatók az előző kategóriákba, de fürdési lehetőséget nyújtanak. Például interaktív szökőkutak, ahol a vízben játszhatnak gyerekek (ilyen dísz- vagy játékszökőkutak közösségi terekben), vizes játszóterek (spray parkok), vagy kádfürdős jellegű létesítmények, ahol kádas termálfürdő szolgáltatás van. Ezeket a rendelet 3-as típusú közhasználatú fürdőnek nevezi.
Összefoglalva: minden olyan üzemeltetett medence vagy fürdőhely közfürdőnek tekintendő, amelyet nem csupán egy szűk kör használ. A jogszabály új besorolási rendszere három fő típusba sorolja ezeket a fürdőket a használat jellege és a kockázat alapján. Az üzemeltető felelőssége, hogy a saját létesítményét a megfelelő típusba besorolja; ezt a hatóság az előzetes ellenőrzés során ellenőrzi és hagyja jóvá. A besorolás azért fontos, mert ettől függ több üzemeltetési kötelezettség, például a vízvizsgálatok gyakorisága is.
3. Milyen előírások vonatkoznak a közfürdők üzemeltetésére és vízminőségére?
Jogszabályi háttér: A közfürdők működését átfogóan az 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet határozza meg, amely 2024 márciusától alkalmazandó. Ez a rendelet részletezi a közhasználatú fürdők létesítési és üzemeltetési feltételeit, az üzemeltető kötelezettségeit és a vízminőségre vonatkozó előírásokat. Többek között tartalmazza:
  • a fürdők létesítésének műszaki-közegészségügyi követelményeit,
  • az üzemeltetés és vízforgatás/fertőtlenítés szabályait,
  • az üzemeltető személyzet képzettségi követelményeit és a felügyeleti (ellenőrzési) rendet,
  • a rendszeres vízminőség-ellenőrzés kötelezettségét (mely vizeket kell vizsgálni, milyen gyakorisággal, milyen paraméterekre),
  • a vízminőségi határértékeket a medencevízre, töltő- (táp)vízre, szűrt vízre, valamint a vízzel érintkező anyagokra vonatkozóan,
  • speciális előírásokat az egyes különleges létesítményekre (pl. gyógyászati szolgáltatást nyújtó fürdők, szaunák, gőzfürdők, pezsgőmedencék),
  • az adatszolgáltatási kötelezettségeket (pl. a Humán Felhasználású Vizek Informatikai Rendszerébe, HUMVI rendszerbe történő jelentéstételt a vizsgálati eredményekről).
Kiemelt új előírások: Az új kormányrendelet több változást is hozott a korábbiakhoz képest. Például a korábban megkövetelt általános “üzemeltetési szabályzat” helyett most minden közfürdőnek egy ún. közegészségügyi-technológiai szabályzatot kell készítenie, amely részletesen leírja a működés technológiai és higiénés feltételeit. A már működő fürdőknek 2 év átmeneti időt adtak ennek elkészítésére. Emellett kötelezővé vált egy átfogó kockázatértékelés elvégzése: fel kell mérni minden olyan kockázati tényezőt, ami a fürdőzők egészségét veszélyeztetheti (legyen szó vízminőségi problémáról, fertőzésveszélyről stb.), és intézkedési tervet kell kidolgozni ezek minimalizálására. A rendelet kimondja, hogy a fürdővíz sem közvetlenül, sem a levegőbe jutó aeroszol formájában nem jelenthet kockázatot a fürdőzőkre.
A vízminőség-ellenőrzés terén is szigorúbb követelményeket vezetett be a szabályozás. Új vizsgálati paraméterek kerültek be a kötelező ellenőrzés körébe, például a kötött aktív klór (a fertőtlenítés melléktermékeként keletkező klóraminok mérése) és a trihalometánok (THM) vizsgálata a medencevízben, valamint a levegőben is megjelent a klórgáz melléktermékeinek (THM, benzol) ellenőrzési igénye. Továbbá a korábbi szabályozáshoz képest kiterjedtebb lett a rendszeres laboratóriumi vizsgálatok köre: már nem csak a medencevizet, hanem a tápvizet (utántöltő vizet) és a szűrt vizet (a vízforgató rendszer által szűrt vizet) is bizonyos időközönként kötelező vizsgálni. (A tisztított víz – pl. visszamosott víz – vizsgálata csak hibaelhárításkor szükséges, nem rutinszerűen.)
Kapcsolódó egyéb előírások: A közfürdők üzemeltetőinek nem csak az említett kormányrendeletet kell betartaniuk, hanem más, speciális szabályozásokat is. Különösen fontos a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet, amely a Legionella baktérium által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegre és létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokat tartalmazza. Ez a rendelet előírja, hogy minden olyan helyen, ahol Legionella szaporodására és terjedésére alkalmas rendszer üzemel (például pezsgőmedencék, légkondicionáló hűtőtornyok, nagyobb épületek melegvíz-rendszerei), Legionella-kockázatértékelést kell végezni, és ennek részeként rendszeres mintavételt és labortesztet kell elvégezni, ha a kockázat indokolja. A közfürdőkben található pezsgőmedencék és egyéb aeroszolképző berendezések esetében tehát kötelező a Legionella-veszélyt felmérni és kezelni (részletek erről az 7. kérdésnél). Emellett az üzemeltetőknek figyelembe kell venniük az országos közegészségügyi hatóság (NNK) módszertani útmutatóit és a szakhatósági állásfoglalásokat is – például a vízminőségi követelmények részleteiről kiadott útmutatókat. A hatóságok (kormányhivatalok népegészségügyi osztályai) rendszeresen ellenőrizhetik a fürdőt, hogy a fenti előírásoknak megfelel-e.
Összességében, a közfürdőt üzemeltetőknek naprakészen kell követniük a vonatkozó jogszabályokat és hatósági előírásokat. A nem megfelelés komoly következményekkel járhat: pénzbírságot szabhatnak ki, sőt extrém esetben azonnali hatállyal bezárathatják a létesítményt a hatóságok, ha a vízminőség a fürdőzők egészségét veszélyezteti. A jogkövetés nem csupán adminisztratív kötelezettség, hanem a fürdőzők biztonsága szempontjából is alapvető (egy rossz minőségű víz akár járványos megbetegedésekhez vagy más egészségkárosodáshoz vezethet, ami az üzemeltető felelőssége és reputációja szempontjából is súlyos következmény).
4. Milyen vízminőségi követelményeknek kell megfelelnie a közfürdők vizének, és milyen paramétereket vizsgálnak?
A közfürdők (mesterséges fürdővizek) vízminőségére szigorú határértékeket állapít meg a jogszabály. Ezek biztosítják, hogy a víz ne okozzon fertőzést vagy egyéb egészségkárosodást a fürdőzőknek. A 6. számú melléklet tartalmazza részletesen a vízminőségi követelményeket; ezek két fő csoportra oszthatók: mikrobiológiai és kémiai-fizikai paraméterekre.
  • Mikrobiológiai követelmények: A fürdővízben emberi vagy állati eredetű kórokozók nem lehetnek kimutathatók. Például a Escherichia coli (E. coli) és a Pseudomonas aeruginosa jelenléte tilos, azaz 0 TKE (telepképző egység) 100 ml vízmintában a megengedett határ. Ugyancsak elvárás, hogy a telepszám (összcsíraszám) meghatározott hőmérsékleten inkubálva ne mutasson szokatlanul magas értéket vagy növekedést a kontrollhoz képest – ezzel azt figyelik, hogy nincs-e általános bakteriális elszaporodás a vízben. Kiemelten kezelik a Legionella baktériumot, különösen a meleg vizes rendszerekben és pezsgőmedencékben. A Legionella azért veszélyes, mert a levegőbe porlasztott vízcseppekkel tüdőfertőzést (legionárius betegséget) okozhat. A közegészségügyi hatóságok ezért megkövetelik a Legionella szempontú kockázatelemzést és – szükség esetén – rendszeres vizsgálatokat (ld. 7. kérdés). Megjegyzés: a mikrobiológiai vizsgálatok során tipikusan 100 ml-es vízmintából tenyésztéssel mutatják ki a baktériumokat, az eredményt telepképző egységben (TKE) adják meg. Az előírások célja, hogy fürdőzés közben senki ne találkozzon fekális eredetű baktériumokkal vagy opportunista kórokozókkal a vízben.
  • Kémiai és fizikai követelmények: A fürdővíz megfelelő fertőtlenítőszer-szintjét, kémhatását és tisztaságát folyamatosan fenn kell tartani. Ennek érdekében a legfontosabb paraméterek: a szabad aktív klór koncentrációja, a kötött klór (klóramintartalom), a pH érték, a vízhőmérséklet, a zavarosság/tisztaság, és bizonyos szennyező anyagok illetve fertőtlenítési melléktermékek (pl. trihalometánok, kloridion, klorát és klorit ionok) szintje. A klóros fertőtlenítésnél alapkövetelmény, hogy a szabad aktív klór megfelelő tartományban legyen: túl alacsony szint esetén nem pusztítja el a kórokozókat, túl magas szint esetén pedig irritálhatja a fürdőzők bőrét, szemét és légutait. A jelenlegi előírások külön határértékeket adnak meg a hideg vizes medencékre és a meleg vizes (32 °C feletti, pl. gyógy- vagy pezsgő) medencékre. A fertőtlenítési melléktermékek, mint a trihalometánok (THM), szintén korlátozva vannak – ezek klórozáskor keletkező vegyületek (pl. kloroform), melyek hosszú távon egészségkárosító hatásúak lehetnek, ezért figyelni kell rá, hogy a koncentrációjuk ne lépje túl a megengedett értéket.
Összefoglalva: a közfürdők vizének tisztaságát és összetételét folyamatosan kontroll alatt kell tartani. A medencék vizét jellemzően automata rendszerek klórozzák és pH-szabályozzák, de ezt rendszeres labortesztekkel kell megerősíteni. Ha bármely paraméter (pl. baktériumszám, klórszint, pH) túllépi a jogszabályi határértéket, az üzemeltetőnek haladéktalanul intézkednie kell (pl. utófertőtlenítés, medence lezárása, vízcsere stb.) a fürdőzők biztonsága érdekében. Az aktuális határértékeket a hivatkozott rendelet melléklete tartalmazza, és azokat az üzemeltetőknek ismerniük kell. E határértékek betartását a hatóság is ellenőrzi, a vizsgálati jegyzőkönyvek bekérésével és helyszíni szemlék során.
5. Milyen gyakran kell vizsgálni a közfürdők vizét?
A kötelező vizsgálatok gyakoriságát az 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet határozza meg, a fürdő típusától és az üzemeltetés módjától függően. Az új szabályozás némileg megváltoztatta a korábbi rutint: általánosságban gyakoribb vagy részletesebb önellenőrzést ír elő.
Az előírt gyakoriságon túl további vizsgálatok is szükségesek lehetnek bizonyos helyzetekben. Például: új medence üzembe helyezése előtt vagy jelentős karbantartás, vízcsere után üzemelő fürdőt átadás előtt ellenőrizni kell; ha a rutin vizsgálat problémát talált, akkor hibaelhárítás után ismételt vizsgálat kell a víz biztonságosságának igazolására. A hatóság is elrendelhet soron kívüli vizsgálatot, ha valamilyen rendellenesség gyanúja felmerül (pl. megbetegedés a fürdőzők körében).
Fontos: A napi üzemeltetés során az üzemeltetők jellemzően folyamatosan mérik helyben is a fő paramétereket (pl. minden nyitvatartási napon óránkénti-medencénkénti klór és pH mérés, vízhőmérséklet ellenőrzés stb.), és ezeket egy medenceüzemeltetési naplóban rögzítik. Ezek az üzemviteli önellenőrzések azonban nem helyettesítik a hivatalos laboratóriumi vizsgálatokat, hanem inkább az azonnali beavatkozást segítik. A jogszabályban előírt havi/negyedéves/éves vizsgálatokat NAH-akkreditált laboratóriummal kell elvégeztetni, mert csak az akkreditált vízvizsgálati jegyzőkönyveket fogadják el a hatóságok hivatalos igazolásként. Ez azt jelenti, hogy például hiába méri az üzemeltető saját tesztcsíkkal a klórt naponta, a hatóságnak be kell mutatni az akkreditált labor eredményeit is a jogszabályban meghatározott időközönként.
Összefoglalva, egy átlagos közfürdő üzemeltetőjének számolnia kell azzal, hogy havonta legalább egyszer (de sok esetben gyakrabban) mintát kell vetetnie és bevizsgáltatnia a medence vizét. Kisebb forgalmú vagy speciális üzemmódú létesítményeknél van némi könnyítés. Minden esetben javasolt azonban a hatósággal és egy szakértő laborral egyeztetni a pontos vizsgálati ütemtervet – az Aqua Solutions Magyarország Kft. például segít partnereinek összeállítani a szükséges paramétersort és ütemtervet a hatályos előírások alapján, így biztosítva, hogy ne maradjon ki egy vizsgálat sem a kötelezőkből.
6. Hogyan történik a közfürdők vízminőség-ellenőrzése (mintavétel és laborvizsgálat)?
A közfürdők vízvizsgálata egy több lépcsős folyamat, amely szigorú szakmai sztenderdek szerint zajlik, hogy a kapott eredmények pontosak és hitelesek legyenek. Az Aqua Solutions Magyarország Kft.-hez hasonló NAH-akkreditált mintavevő szervezetek végzik ezeket a vizsgálatokat, biztosítva, hogy a hatóság számára is elfogadható módon történjen a mintavétel és elemzés. A folyamat főbb lépései:
  1. Mintavétel megtervezése: Először a szakemberek meghatározzák, honnan és hogyan kell mintát venni. A vonatkozó szabvány leírja a mintavételi programok tervezésének alapelveit. Ennek alapján figyelembe veszik a fürdővíz rendszer felépítését: pl. a medence mely pontjáról vegyenek vizet, a szűrőrendszer kimeneténél is vesznek-e mintát (szűrt víz), és a pótvizet adó forrásból (tápvíz) szintén külön mintát. A mintavételi terv rögzíti, hogy milyen típusú mintákat kell venni (pl. egyidejűleg vegyenek-e mikrobiológiai és kémiai mintát), és milyen körülmények között.
  2. Mintavétel előkészítése a helyszínen: A mintavevő szakember a helyszínre érkezve ellenőrzi a mintavételi pontokat. Fontos, hogy steril eszközöket és tiszta mintavevő palackokat használjon, különösen mikrobiológiai vizsgálathoz. A medencékből való mintavételnél általában egy hosszú nyelű mintavevő edényt vagy merítőt alkalmaznak, amellyel a vízfelszín alatti ~30 cm mélységből vesznek vizet (hogy a felszíni hártyát elkerüljék). Ha van külön kifolyó vagy csap, onnan is vehetnek mintát (pl. tápvíznél). Ivóvíz jellegű mintáknál bevett gyakorlat a csap előöblítése (kifolyatása pár percig) mintavétel előtt, de medencevíznél nem erről van szó, ott inkább a merítés technikája a kérdés. Mikroorganizmusok vizsgálatánál a fertőtlenítőszer hatását semlegesíteni kell: például a klór tartós hatásának kikapcsolására a steril mintásüvegben nátrium-tioszulfát van előzetesen. Így a mintában lévő baktériumok nem pusztulnak el a maradék klór miatt szállítás közben. A helyszínen a mintavevő feljegyzi a fontos körülményeket is – pl. a víz hőmérsékletét, a minta idejét, és azonnal mér néhány alap paramétert (helyszíni mérés). Ilyen jellemzően a pH és a szabad aktív klór, esetleg a vezetőképesség és a víz hőfoka, melyeket már a helyszínen megmérnek és dokumentálnak. Erre azért van szükség, mert ezek a paraméterek a szállítás során változhatnak, és a laborban már nem biztos, hogy a valós értéket kapnánk. A helyszíni mérésekhez hordozható műszereket használnak (pl. DPD-színmérés a klórhoz).
  3. Minták jelölése és szállítása: Minden vett mintát címkéznek (felirat a palackon a helyszín, időpont, minta típusa megjelöléssel) és kitöltenek egy mintavételi jegyzőkönyvet. Ebben rögzítik a mintavétel dátumát, pontos helyét, a medence adatait, a végzett helyszíni méréseket és a mintavevő nevét, akkreditált státuszát. A jegyzőkönyv és a címkék biztosítják a nyomonkövethetőséget. A mintákat megfelelő körülmények között kell a laboratóriumba juttatni: azokat hűtve 2–8°C között szükséges tárolni és 24 órán belül feldolgozni. Az Aqua Solutions Magyarország Kft. hűtőtáskában szállítja a helyszíni mintákat a laborba, ezzel is biztosítva, hogy a minta minősége ne változzon a vizsgálatig.
  4. Laboratóriumi vizsgálatok: A vízminták a cég akkreditált laboratóriumába kerülnek, ahol különféle részlegek elemzik a megfelelő paramétereket. A laboratóriumban minden vizsgálatot nemzetközi vagy hazai szabványok szerint végeznek, és a labor minőségirányítási rendszere megfelel az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szabvány követelményeinek – ez garantálja a kapott eredmények pontosságát és hitelességét. Néhány példa a laborvizsgálatokra és az alkalmazott szabványokra:
    • pH érték mérés: potenciometriás módszerrel, típikusan üvegelektródos pH-mérővel. A vonatkozó hazai szabvány az MSZ 1484-22:2009 8. fejezete, amely meghatározza a mérési tartományt (2,0–13,0 pH) és a módszer pontosságát.
    • Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktivitás): a víz iontartalmának jellemzésére szolgál, mérésére az MSZ EN 27888:1998 szabvány ad útmutatást. Ez a szabvány a 25 °C-on mért vezetőképesség mérését írja le; pl. a medencevíznél a vezetőképesség segíthet követni a víz összes oldottanyag-tartalmát (túl sok utalhat felhalmozódó szennyeződésekre).
    • Szabad és összes aktív klór meghatározása: kolorimetriás (színméréses) módszerrel, jellemzően DPD reagenssel. Az alkalmazott szabvány az MSZ EN ISO 7393-2:2018, amely részletezi a mérési eljárást és a mérési tartományt (kb. 0,05–5,00 mg/L klórtartományban). A laborban fotométerrel mérik a színintenzitást, ami arányos a víz klórtartalmával.
    • Mikrobiológiai vizsgálatok: ide tartozik pl. az E. coli, P. aeruginosa tenyésztés agarlemezen, membránszűréses technikával, illetve a Legionella kimutatása speciális táptalajokon. A mintavételezésre vonatkozó szabvány az MSZ EN ISO 19458:2007 (amely a mikrobiológiai célú vízminta-vétel sajátosságait tárgyalja), míg a laboratóriumi kimutatásokra külön szabványok vannak (pl. Legionellára az ISO 11731, Pseudomonasra az ISO 16266 stb.). Az akkreditált labor ezeket a módszereket alkalmazza a hiteles eredményhez.
  5. Eredmények értékelése és jelentése: Miután a labor befejezte a vizsgálatokat, jegyzőkönyvet állít ki. Ebben feltüntetik az összes mért paraméter eredményét, valamint azt is, hogy megfeleltek-e a határértékeknek (gyakran az adott paraméter mellett jelölik, ha az meghaladja a megengedettet). Egy akkreditált labor vizsgálati jegyzőkönyve tartalmazza az akkreditációra utaló jelölést (pl. NAH logót és az akkreditálási okirat számát), ami jelzi, hogy a vizsgálatot kompetens módon végezték. Az így kiállított eredményeket minden hatóság teljes mértékben elfogadja. Az üzemeltetőnek a hatósági ellenőrzéskor vagy engedélyezési eljáráskor be kell mutatnia ezeket a jegyzőkönyveket. Az Aqua Solutions Magyarország Kft. elektronikus formában is eljuttatja az eredményeket a megrendelőnek, és igény esetén segít azok értelmezésében is. Ha bármely paraméter nem felel meg, az üzemeltetővel egyeztetve javaslatot tesznek a szükséges lépésekre (pl. fertőtlenítés fokozása, medence ideiglenes lezárása és sokkoló klórozása, utána utóellenőrzés stb.).
Fontos hangsúlyozni, hogy csak az akkreditált módon vett és vizsgált vízminta eredménye hiteles. Ha az üzemeltető saját maga venne mintát és küldené be egy nem akkreditált laborhoz, azt a hatóság nem fogadja el hivatalos igazolásnak. A NAH (Nemzeti Akkreditáló Hatóság) által akkreditált szervezetek listája nyilvános, az Aqua Solutions Magyarország Kft. rendelkezik ilyen akkreditációval mint környezetanalitikai mintavevő szervezet (NAH-7-0071/2023 akkreditálási számon). Ez a garancia arra, hogy a teljes vizsgálati folyamat (mintavétel, szállítás, laboranalízis) a szakmai előírások szerint történik, és az eredmények megbízhatóak. Az akkreditált laboreredmények nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is elismertek az ILAC-MRA egyezmények révén – így például ha külföldi hatóság számára kell igazolni a víz minőségét, egy NAH-akkreditált jegyzőkönyvet általában elfogadnak (ez inkább ipari vagy export esetekben releváns).
Összegezve: a közfürdők vízminőség-ellenőrzése egy precíz folyamat, mely szabványokon alapul és szakértő személyzetet igényel. A cél, hogy a kapott eredmények valós képet adjanak a víz minőségéről és bizonyítsák a biztonságos üzemelést. Az Aqua Solutions Magyarország Kft. a mindennapi munkája során az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szerinti minőségirányítási rendszert alkalmazza a vízmintavételezéshez és vizsgálatokhoz, továbbá kidolgozott belső eljárások mentén végzi a mintavételt, így ügyfelei biztosak lehetnek benne, hogy a folyamat minden lépése megfelel a vonatkozó szakmai követelményeknek. Ennek eredményeképpen a kiadott jegyzőkönyvek minden hatósági eljárásban felhasználhatók és a vízminőség-ellenőrzési lánc hiteles láncszemét képezik.
7. Hogyan kezelik a közfürdőkben a Legionella baktérium okozta kockázatot?
A Legionella baktérium külön figyelmet érdemel a közfürdők üzemeltetésében. Ez a kórokozó elsősorban meleg vizes rendszerekben (25-50°C) képes elszaporodni, és az általa okozott betegség, a legionellózis (legionárius betegség) súlyos tüdőgyulladást okozhat. A fertőzés úgy terjed, hogy az apró vízcseppekkel (aeroszol formájában) a baktérium a levegőbe kerül, és belélegzik azt. Fürdőkben tipikusan a pezsgőmedencék, jacuzzik, élménymedencék levegőztetett vize, illetve a zuhanyzók, légtechnikai hűtőtornyok jelenthetnek kockázatot, mert ezek aeroszolt képeznek.
Magyarországon a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet írja elő a Legionella által okozott fertőzési kockázat kezelését a veszélyeztetett létesítményekben. Ennek értelmében minden közfürdő üzemeltetőnek, akinek a létesítményében Legionella szaporodására alkalmas berendezés van (pl. pezsgőmedence, nagy kiterjedésű melegvíz-hálózat, hűtőtorony), Legionella kockázatértékelést kell készíttetnie. Ez egy szakértői dokumentum, amely felméri:
  • a rendszer adottságait (hőmérsékleti viszonyok, pangó zónák, fertőtlenítési módok),
  • a Legionella előfordulásának valószínűségét,
  • és javaslatot tesz a kockázat csökkentésére.
A kockázatértékelés eredményétől függően a rendelet előírhat rendszeres Legionella-vizsgálatot is. Például pezsgőmedencék esetén jellemzően évente legalább egy alkalommal labortesztet kell végezni a vízből Legionellára – de ha a kockázat magasabb, akár negyedévente is előírhatják. A 49/2015 EMMI rendelet melléklete meghatározza, milyen körülmények között mekkora Legionella-koncentráció számít elfogadhatónak, és mi a teendő pozitív minta esetén. Ha a határértéknél magasabb szintet mérnek (pl. 100 < TKE/100 ml < 1000 közötti tartományban), az üzemeltetőnek intézkedési tervet kell végrehajtania (rendszer sokk-klórozása, hőkezelés, rendszer átöblítése stb.), majd utóellenőrző vizsgálatot végezni.
A közfürdők számára tehát a Legionella elleni védekezés kulcsa a megelőzés: a vízrendszereket úgy kell tervezni és üzemeltetni, hogy a pangó meleg vizeket elkerüljék, megfelelő fertőtlenítőszer-szintet tartsanak fenn, és rendszeresen tisztítsák, karbantartsák a berendezéseket. A pezsgőmedencék vizét jellemzően naponta cserélni és fertőtleníteni kell, illetve külön szűrőrendszert működtetni folyamatos fertőtlenítéssel. Ezen felül a rendszeres laboratóriumi vizsgálat ad objektív visszajelzést: az akkreditált labor által végzett Legionella-tenyésztés megmutatja, sikeres-e a védekezés. A 49/2015 EMMI rendelet mellett az NNK kiadott egy módszertani levelet is, ami segít az üzemeltetőknek a kockázatértékelés és a mintavételezés részleteiben.
Az Aqua Solutions Magyarország Kft. kifejezetten nagy tapasztalattal rendelkezik a Legionella-kockázat kezelése terén is. A cég szolgáltatásai között szerepel Legionella kockázatértékelési dokumentáció készítése (az előírásoknak megfelelően) és Legionella célú mintavétel és vizsgálat akkreditált formában. Tehát az üzemeltetők megbízhatják a céget azzal, hogy elkészítsék a kötelező kockázatfelmérést, és ha szükséges, elvégezzék a rendszeres Legionella-labortesztet is. Az Aqua Solutions szakemberei nem csak a vizsgálatot végzik el, hanem szaktanácsot is adnak a szükséges megelőző vagy beavatkozó intézkedésekről. Így a közfürdő üzemeltetők proaktívan gondoskodhatnak arról, hogy a Legionella-fertőzés kockázata minimális maradjon, és a vendégeik biztonságban legyenek. (Megjegyzés: A Legionella elleni védekezés fontosságát sajnos esettanulmányok is alátámasztják – világszerte több Legionella-járvány köthető pezsgőfürdőkhöz, ahol a nem megfelelő fertőtlenítés miatt szaporodott el a baktérium. Éppen ezért itthon is kiemelten kezelik ezt a területet a hatóságok.)
8. Miért érdemes az Aqua Solutions Magyarország Kft. szolgáltatásait igénybe venni közfürdők vízvizsgálatához?
Az Aqua Solutions Magyarország Kft. a vezető környezetanalitikai szakértő a fürdővizek vizsgálata terén Magyarországon:
  • Hatóságilag elfogadott, hiteles eredmények: A cég NAH-akkreditált mind a mintavételre, mind a laboratóriumi vizsgálatokra, ISO/IEC 17025:2018 minőségirányítás szerint működik. Ennek köszönhetően az általuk kiadott vizsgálati jegyzőkönyveket minden hatóság elfogadja hivatalos eljárásokban (NNGYK, kormányhivatalok stb.), így az üzemeltetők biztosak lehetnek abban, hogy a fürdő engedélyezéséhez vagy ellenőrzéséhez szükséges dokumentumok rendben lesznek. Az Aqua Solutions által végzett mintavételek és vizsgálatok garantálják a jogszabályi megfelelést.
  • Naprakész szakértelem és innováció: A cég folyamatosan követi a jogszabályváltozásokat, és partnereit az elsők között értesíti minden új kötelezettségről. Az új közfürdő rendelet életbe lépésekor részletes tájékoztatót publikáltunk a változásokról, és ügyfeleiknek segítünk időben felkészülni a határidőkre. Az Aqua Solutions közvetlen kapcsolatban áll az országos egészségügyi hatóságokkal (NNGYK) és több kormányhivatal népegészségügyi osztályával – így első kézből értesülünk a hatósági elvárásokról és értelmezésekről. Ezt a tudást beépítjük a szolgáltatásainkba: pl. a vizsgálati paramétersort mindig a hatályos rendelet, a módszertani útmutatók és a szakhatósági állásfoglalások alapján állítjuk össze. Szakmai tanácsadóként is támogatjuk az üzemeltetőket, nem csak “labor” szerepet töltünk be. A cég az iparág egyik leginnovatívabb szereplője, több piaci gyakorlatot is megújított – például online időpontfoglalást kínál és digitálisan elérhető eredményeket biztosít.
  • Gyors és rugalmas szolgáltatás: Az Aqua Solutions figyelembe veszi, hogy a fürdők üzemeltetőinek gyakran szoros határidőik vannak (pl. szezonnyitás előtt gyors eredmény kell, vagy egy váratlan probléma esetén azonnali vizsgálat szükséges). A cég kiemelkedően rövid határidőkkel dolgozik: mintavételi időpontot akár 1-2 napon belül biztosítunk, és a vizsgálati eredményeket jellemzően 3-4 munkanap alatt kiadjuk, ami a piacon egyedülállóan gyorsnak számít. Emellett rugalmasak vagyunk a mintavételi időpontok egyeztetésében – akár hétvégi vagy nyitvatartási időn kívüli mintavételeket is meg tudunkk oldani, hogy ne zavarjuk a fürdő működését.
  • Kedvező árak és költséghatékonyság: Bár magas színvonalú szolgáltatást nyújtunk, áraink a piaci átlag alatt vannak, és az ügyfelek számára egyedi kedvezményeket kínálunk, különösen rendszeres vagy több medencére kiterjedő vizsgálatok esetén. Az a célunk, hogy a jogszabályi megfelelés ne jelentsen aránytalan anyagi terhet a közfürdőknek. Nincsenek rejtett költségek: a teljes fiezetndő összeg előre ismert.
  • Teljeskörű támogatás és tanácsadás: Az Aqua Solutions végigkíséri az ügyfeleket a folyamaton. Már a vizsgálatok megrendelésekor segítünk meghatározni, pontosan milyen vizsgálatokra van szükség a konkrét fürdőben (pl. új paraméterek, mint THM). A vizsgálatok után pedig segítünk az eredmények értelmezésében: közérthetően elmagyarázzuk, hogy a kapott értékek megfelelnek-e az előírásoknak, és ha bármi gond van, javaslatokat tesznek a megoldásra. Szükség esetén a cég szakemberei részt vesznek a hatósági egyeztetésben is, vagy épp segítenek elkészíteni az olyan dokumentumokat, mint a már említett közegészségügyi-technológiai szabályzat vagy Legionella-kockázatértékelés.
  • Szakképzett és tapasztalt csapat: A cég munkatársai között megtalálhatók fiatal, valamint több évtizedes hatósági vagy laboratóriumi múlttal rendelkező szakemberek is. Az Aqua Solutions hangsúlyt fektet a folyamatos továbbképzésre és szakmai fejlődésre, ráadásul a cég az utóbbi évek felügyeleti eljárásain az akkreditált szervezetek között kiemelkedő eredményeket ért el. Ez az ügyfeleknek is nyugalmat ad, mert egy jól működő minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező szolgáltatóval dolgoznak.
  • Széleskörű szolgáltatási portfólió: A vízvizsgálatokon túl az Aqua Solutions sok egyéb kapcsolódó területen segíthet. Ide tartozik például a vízhálózatok teljes körű fertőtlenítése, a HUMVI adatszolgáltatás elvégzése, valamint szakértői dokumentációk készítése (Legionella-kockázatértékelés, közegészségügyi-technológiai szabályzat, munkavédelmi dokumentumok stb.). Így a közfürdő-üzemeltetőnek nem kell több különböző céggel tartania a kapcsolatot – az Aqua Solutions mindenben partner, ami vízminőség és környezet-egészségügy. Ha netán olyan feladat merül fel, ami nem tartozik a saját profilunkba (például speciális mérnöki tervezés vagy építési munkák), kiterjedt alvállalkozói hálózatunk révén akkor is tudunk ajánlani megbízható partnert.
Összességében: Az Aqua Solutions Magyarország Kft. mellett dönteni a közfürdők vízvizsgálatánál azt jelenti, hogy az üzemeltető egy tapasztalt, megbízható és ügyfélközpontú cégre bízza a fürdővíz biztonságát.
 

Partnereink

Budapest Airport
BOSCH
Magyar Vöröskereszt
B+N
Műegyetem 1782
Magyar Fejlesztési Bank
Wellis
Penta
MOL
Grand Hotel
Kerex
swietelsky
Szamos
KFC
ZING
Appenin
Culinaris
Mattesz
Semmelweis
Orlen
Strabag
SK

Hírek, blog

További bejegyzések