1. Ólom a vízben
Az ólom a vízben az egyik legkomolyabb közegészségügyi kockázat, amely elsősorban a régi épületek ivóvízhálózataiból származik. Magyarországon mintegy 750 000 ember él olyan lakásokban vagy intézményekben, ahol a vízben az ólomkoncentráció elérheti vagy meghaladhatja az egészségügyi határértéket.
2. Hogyan kerül ólom az ivóvízbe?
Az ólom a vízvezetékekből, szerelvényekből és forrasztásokból kioldódás útján juthat a vízbe, különösen akkor, ha:
A víz pH-ja, keménysége és hőmérséklete mind befolyásolják az ólom kioldódását.
3. Mekkora ólomtartalom biztonságos?
Az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 5/2023. (I. 12.) Kormányrendelet szerint az ólom megengedett határértéke jelenleg 10 µg/l, míg a célérték 5 µg/l, amelynek elérésére 2036. január 12-ig kell törekedni.
A célérték az ivóvíz-ellátó rendszerek fokozatos korszerűsítésével és az ólomcsövek kiváltásával érhető el. Egyes esetekben – például új épületekben, termékengedélyezés során vagy elsőbbségi intézményekben (pl. iskolákban, óvodákban, kórházakban) – az 5 µg/l értéket már korábban is alkalmazni kell határértékként.
A jogszabály előírja, hogy az ivóvíz minősége minden fogyasztási ponton a lehető legalacsonyabb ólomtartalmat biztosítsa, és a szolgáltatóknak, illetve az épületüzemeltetőknek törekedniük kell az 5 µg/l célérték mielőbbi elérésére.Egészségügyi szempontból azonban nincs biztonságos ólomszint: már kis mennyiségű bevitel is káros lehet, különösen a várandós nőkre és gyermekekre nézve.
4. Miért veszélyes az ólom a szervezetre?
Az ólom egy toxikus nehézfém, amely felszívódva a véráramba jut, és hosszú távon felhalmozódik a csontokban és idegrendszerben.
Leggyakoribb hatásai:
A magzatok és kisgyermekek különösen érzékenyek, mivel náluk az ólom akár tízszer hatékonyabban szívódik fel a szervezetben.
5. Mit tehetünk az ólommentes ivóvízért?
6. Összefoglalás
Az ólommentes víz biztosítása nemcsak technikai, hanem egészségvédelmi kérdés.
A csapvízben lévő ólom láthatatlan, szagtalan, de súlyosan mérgező – ezért a megelőzés és a rendszeres vizsgálat elengedhetetlen.
A laborvizsgálattal és tanúsított vízszűrővel az ólomszennyezés hatékonyan csökkenthető, és biztonságos ivóvíz garantálható minden háztartásban, de legjobb megoldás a szennyező forrás eltávolítása.
Az ólom a vízben az egyik legkomolyabb közegészségügyi kockázat, amely elsősorban a régi épületek ivóvízhálózataiból származik. Magyarországon mintegy 750 000 ember él olyan lakásokban vagy intézményekben, ahol a vízben az ólomkoncentráció elérheti vagy meghaladhatja az egészségügyi határértéket.
2. Hogyan kerül ólom az ivóvízbe?
Az ólom a vízvezetékekből, szerelvényekből és forrasztásokból kioldódás útján juthat a vízbe, különösen akkor, ha:
- a víz lágy vagy enyhén savas
- hosszabb ideig pang a csőben
- a rendszerben régi ólomcsövek találhatók
A víz pH-ja, keménysége és hőmérséklete mind befolyásolják az ólom kioldódását.
3. Mekkora ólomtartalom biztonságos?
Az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 5/2023. (I. 12.) Kormányrendelet szerint az ólom megengedett határértéke jelenleg 10 µg/l, míg a célérték 5 µg/l, amelynek elérésére 2036. január 12-ig kell törekedni.
A célérték az ivóvíz-ellátó rendszerek fokozatos korszerűsítésével és az ólomcsövek kiváltásával érhető el. Egyes esetekben – például új épületekben, termékengedélyezés során vagy elsőbbségi intézményekben (pl. iskolákban, óvodákban, kórházakban) – az 5 µg/l értéket már korábban is alkalmazni kell határértékként.
A jogszabály előírja, hogy az ivóvíz minősége minden fogyasztási ponton a lehető legalacsonyabb ólomtartalmat biztosítsa, és a szolgáltatóknak, illetve az épületüzemeltetőknek törekedniük kell az 5 µg/l célérték mielőbbi elérésére.Egészségügyi szempontból azonban nincs biztonságos ólomszint: már kis mennyiségű bevitel is káros lehet, különösen a várandós nőkre és gyermekekre nézve.
4. Miért veszélyes az ólom a szervezetre?
Az ólom egy toxikus nehézfém, amely felszívódva a véráramba jut, és hosszú távon felhalmozódik a csontokban és idegrendszerben.
Leggyakoribb hatásai:
- idegrendszeri és kognitív zavarok
- fejlődési problémák gyermekeknél
- termékenységi és hormonális zavarok
- vesekárosodás és vérképzési problémák
A magzatok és kisgyermekek különösen érzékenyek, mivel náluk az ólom akár tízszer hatékonyabban szívódik fel a szervezetben.
5. Mit tehetünk az ólommentes ivóvízért?
- Laboratóriumi vizsgálat:
A csapvíz ólomtartalma kizárólag akkreditált laboratóriumi elemzéssel mérhető meg pontosan. - Forrás megszüntetése:
A végleges megoldás az ólomcsövek teljes cseréje biztonságos anyagokra, például PE, PP vagy rozsdamentes acél vezetékekre. - Átmeneti megoldás:
A várakozási időben az **NNK által tanúsított ivóvíztisztítók** alkalmazhatók, amelyek akár 50–90%-kal is képesek csökkenteni az ólomtartalmat. - Megelőző lépések:
- reggeli vízhasználat előtt 1-2 perces kifolyatás
- csak hideg víz használata főzéshez
- rendszeres karbantartás és vízhálózat-ellenőrzés
6. Összefoglalás
Az ólommentes víz biztosítása nemcsak technikai, hanem egészségvédelmi kérdés.
A csapvízben lévő ólom láthatatlan, szagtalan, de súlyosan mérgező – ezért a megelőzés és a rendszeres vizsgálat elengedhetetlen.
A laborvizsgálattal és tanúsított vízszűrővel az ólomszennyezés hatékonyan csökkenthető, és biztonságos ivóvíz garantálható minden háztartásban, de legjobb megoldás a szennyező forrás eltávolítása.
