1. Mi az a vízminta?
A vízminta egy kisebb mennyiségű víz, amelyet egy adott forrásból vesznek a vízminőség laboratóriumi vizsgálatához. A vízmintavétel célja, hogy a minta reprezentatív legyen – vagyis hűen tükrözze az adott ivóvízhálózat, kút, folyó, tó, medence, technológiai rendszer stb. vízminőségét. A vizsgálólaboratóriumok a vízmintákból számos fizikai, kémiai, mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai és akár ökotoxikológiai paramétert elemezhetnek, mint például pH, nehézfém-tartalom, egyes baktériumok száma, klórszint, stb. A vízminta akkor értékes, ha szakszerűen vették: tiszta edénybe, megfelelő módon, a vonatkozó előírásokat betartva. Így a kapott vizsgálati eredmények megbízhatóan jelzik a víz minőségét, és szükség esetén hatóságilag is elfogadhatóak.
Röviden:
2. Milyen típusú vízminták léteznek?
Környezetanalitikában többféle vízmintát különböztetünk meg attól függően, honnan származik a víz és milyen céllal vizsgálják:
3. Hogyan történik a vízmintavétel?
A vízmintavétel eljárása cégünknél szigorú szakmai protokoll szerint zajlik, hogy a kapott minta ne szennyeződjön, és jól reprezentálja a víztestet. Általánosságban a mintavétel lépései a következők:
4. Miért fontos a szakszerű mintavétel?
Egy vízminta minősége alapvetően meghatározza a laboratóriumi vizsgálat eredményének megbízhatóságát. Még a legmodernebb laborvizsgálat sem ér semmit, ha a minta nem megfelelően lett levéve. A szakszerű mintavétel fontosságát több szempont is indokolja:
Összefoglalva: a vízminőség-ellenőrzés láncolata a mintavétellel kezdődik. Ha ez a láncszem gyenge, az egész vizsgálat értéktelenné válhat. A megfelelő képzettségű mintavevő szakember, a szabványos eszközök és eljárások garantálják, hogy a laborba jó minőségű minta érkezzen, és az eredmények valóban használhatóak legyenek.
5. Saját magam is vehetek vízmintát?
Magáncélra vagy tájékozódásképpen bárki vehet vízmintát – például ha kíváncsi a kerti kútja vizére, tisztaságára. Nincs arra jogi akadály, hogy egy tiszta palackba saját maga töltsön vizet és bevigye egy laboratóriumba elemzésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy hivatalos vagy hatósági célokra (pl. engedélyeztetés, ellenőrzés) az így vett mintát általában nem fogadják el. Csak az a vízminta minősül hitelesnek, amelyet egy akkreditált mintavevő szervezet, mint például az Aqua Solutions Magyarország Kft. munkatársa vett le, dokumentált és juttatott el a laborba.
Még nem hatósági célú vizsgálat esetén is érdemes megfontolni szakember igénybevételét. A vízmintavétel látszólag egyszerű feladat, de ahogy fent kifejtettük, sok apró szabályon múlik a siker. Egy tapasztalt mintavevő tudja, milyen csapot válasszon, mennyi ideig folyassa a vizet, mibe vegye a mintát, hogyan tartósítsa azt. Ha saját magunk végezzük a mintavételt szakszerű ismeretek nélkül, fennáll a veszélye, hogy a kapott eredmény pontatlan lesz a hibák miatt. Így akár egy jó ivóvíz is kijöhet rossznak (pl. ha koszos edénybe vettük a mintát), vagy fordítva, egy szennyezett víz tűnhet határérték alatti tisztaságúnak.
Összegzés: Nem kötelező minden esetben szakemberre bízni a mintavételt, de nagyon ajánlott, különösen akkor, ha a vízvizsgálat eredményét valamilyen döntéshez vagy hatósági ügyhöz szeretnénk felhasználni. Az akkreditált mintavétel garancia a megfelelő mintaminőségre, és a labor is szívesebben dolgozik ilyen mintával, mert tudja, hogy az eredmény értelmezhető lesz.
6. Elfogadják-e a hatóságok a vízvizsgálati eredményeket?
Igen, a hatóságok elfogadják a vízvizsgálati jegyzőkönyveket, de csak akkor, ha a mintavétel és a laborvizsgálat is az előírásoknak megfelelően történt. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vízmintát NAH-akkreditált mintavevő vette le, és a vizsgálatot NAH-akkreditált laboratórium végezte el. Ilyen esetben a kiállított hivatalos vizsgálati jegyzőkönyvet a hatóságok – például a Nemzeti Népegészségügyi Központ (az egykori ÁNTSZ feladatait ellátva), a megyei/járási kormányhivatalok népegészségügyi osztályai, a Nébih (élelmiszerlánc-biztonság), vagy a Katasztrófavédelem (környezetvédelmi hatóság) – teljes mértékben elfogadják. Erre gyakori példa, amikor valaki engedélyt kér egy új fúrt kút ivóvízként való használatára: a kormányhivatal csak akkor fogadja el a vízvizsgálati eredményt, ha a mintát akkreditáltan vették és a jegyzőkönyvön szerepelnek az akkreditáció adatai Az Aqua Solutions Magyarország Kft. által vett vízminták laboratóriumi vizsgálatainak eredményeit valamennyi hatóság ismeri és elfogadja.
Ezzel szemben, ha a vízmintát saját magunk vettük, vagy egy labor nem rendelkezik akkreditációval az adott vizsgálatra, akkor az eredmény nem tekinthető hivatalosnak. Például hiába ad be valaki egy kútvíz-analízis eredményt a hatóságnak, ha kiderül, hogy a mintát nem akkreditált személy vette, a hatóság új, akkreditált mintavételt fog kérni. Ugyanez igaz például egy uszoda vízminőség-ellenőrzésére: a hatóság előírhatja, hogy akkreditált labor végezze a vizsgálatot és akkreditált mintavétellel vegyenek mintát, különben nem fogadják el a dokumentációt.
Fontos: Az akkreditált vizsgálati eredmények általában országos és nemzetközi szinten is elfogadottak. Magyarországon kívül más országok hatóságai is elismerik a NAH (Nemzeti Akkreditáló Hatóság) által akkreditált laboreredményeket az ILAC-MRA és EA-MLA nemzetközi megállapodások révén. Tehát, ha például egy terméket exportálunk, és ahhoz vízminőségi igazolás kell, az itthoni akkreditált eredményt külföldön is elfogadhatják a hatóságok.
7. Meddig érvényes egy vízvizsgálati jegyzőkönyv?
A laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvnek (eredménynek) önmagában nincs formális lejárati ideje – az nem „jár le” úgy, mint mondjuk egy műszaki vizsga.
Ugyanakkor általános tapasztalat, hogy a legtöbb hatóság az 1 hónapnál nem régebbi vízvizsgálati dokumentumokat fogadja el. Például ha egy kútvizet bevizsgáltattunk fél évvel ezelőtt, azt egy engedélyezési eljárásnál már nem biztos, hogy elfogadják; kérhetnek egy megismételt vizsgálatot frissebb mintából. Ivóvíz-hálózatok esetén is, ha valahol problémát találtak, a korábbi mérések eredményei csak tájékoztató jellegűek – a hatóság új mintavételt írhat elő ellenőrzésképpen.
Összefoglalva: érdemes a vízvizsgálatot aktuális állapotfelmérésnek tekinteni. Egy akkreditált vízvizsgálati jegyzőkönyv a kiállítás pillanatában hitelesen igazolja a víz minőségét, de például 30 nap elteltével a hatóságok már új mintát kérhetnek, hiszen időközben romolhat vagy javulhat a víz minősége (például szezonális hatások, szennyező forrás megjelenése vagy megszűnése miatt). Különösen ivóvíznél és fürdővíznél fontos a folyamatos monitorozás: az ivóvíz-szolgáltatóknak is rendszeres mintavételeket kell végezniük (van, amit naponta, mást havonta vagy évente vizsgálnak). Tehát egy vízvizsgálati eredmény “szavatossága” rövid, mindig az adott pillanatban jellemző állapotot mutatja.
8. Milyen jogszabályok vonatkoznak a vízmintavételre és vizsgálatra?
A vízminőség védelmét és ellenőrzését Magyarországon több törvény és rendelet szabályozza. Az alábbiakban felsorolunk néhány fontos jogszabályt, amelyek meghatározzák a vízmintavétel és vízvizsgálat követelményeit különböző területeken:
9. Mely szabványokra épül a vízmintavétel és vizsgálat?
A vízmintavétel és -vizsgálat során a nemzetközi és magyar szabványok biztosítják, hogy az eljárások egységesek, megbízhatóak és ellenőrizhetőek legyenek. Akkreditált szervezetünk a minőségirányítási rendszerét és módszereit ezen szabványok alapján alakítja ki. Néhány fontosabb szabvány a vízvizsgálatok területén, a teljesség igénye nélkül:
A fenti szabványok betartása garantálja, hogy a vízmintavétel és vizsgálat eredményei összehasonlíthatóak és megismételhetőek legyenek bárhol az országban (sőt nemzetközi szinten is). Akkreditált szervezetként rendszeresen kalibráljuk a műszereinket, részt veszünk laboratóriumok közötti összemérésekben és jártassági vizsgálatokban, rendszeresen tartunk belső auditokat és a szabványok frissítéseit is követjük, hogy mindig naprakész módszerekkel dolgozzunk. Így a megrendelők biztosak lehetnek abban, hogy a kapott vízvizsgálati adatok megbízható alapot szolgáltatnak bármilyen további döntéshez.
10. Gyors ellenőrzőlista ügyfeleknek
Ha vízvizsgálatot rendelsz, az alábbi pontok segítenek gyorsan ellenőrizni, hogy a kapott jegyzőkönyv valóban megfelel-e a hivatalos elvárásoknak:
11. NAH akkreditált szervezetek adatbázisa: nah.gov.hu
A vízminta egy kisebb mennyiségű víz, amelyet egy adott forrásból vesznek a vízminőség laboratóriumi vizsgálatához. A vízmintavétel célja, hogy a minta reprezentatív legyen – vagyis hűen tükrözze az adott ivóvízhálózat, kút, folyó, tó, medence, technológiai rendszer stb. vízminőségét. A vizsgálólaboratóriumok a vízmintákból számos fizikai, kémiai, mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai és akár ökotoxikológiai paramétert elemezhetnek, mint például pH, nehézfém-tartalom, egyes baktériumok száma, klórszint, stb. A vízminta akkor értékes, ha szakszerűen vették: tiszta edénybe, megfelelő módon, a vonatkozó előírásokat betartva. Így a kapott vizsgálati eredmények megbízhatóan jelzik a víz minőségét, és szükség esetén hatóságilag is elfogadhatóak.
Röviden:
- Reprezentatív: a vízmintának a teljes vízforrás minőségét kell tükröznie.
- Szakszerű: a mintavétel szakszerűsége biztosítja, hogy a laboreredmények pontosak és megalapozottak legyenek, ne torzuljanak szennyeződés vagy nem megfelelő kezelés miatt.
- Hivatalos elfogadás: az akkreditált módon vett és akkreditált laborban vizsgált vízminta eredményeit a hatóságok (pl. Nemzeti Népegészségügyi Központ, kormányhivatalok, Nébih, Katasztrófavédelem) elfogadják hivatalos ügyintézéshez.
- Jogszabályi háttér: a vízminőség-vizsgálatot számos rendelet szabályozza (pl. az ivóvíz ellenőrzését az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet), és a mintavételnek, vizsgálatnak meg kell felelnie ezeknek.
2. Milyen típusú vízminták léteznek?
Környezetanalitikában többféle vízmintát különböztetünk meg attól függően, honnan származik a víz és milyen céllal vizsgálják:
- Ivóvíz minták: Csapvíz vagy kútvíz, amit emberi fogyasztásra használnak. A vizsgálatok célja annak ellenőrzése, hogy a víz megfelel-e az egészségügyi határértékeknek (pl. baktériumok, nitrit, ólom stb. tekintetében). Magyarországon az ivóvíz minőségét és ellenőrzésének rendjét az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet határozza meg, amely az Európai Unió ivóvízirányelvének megfelelően szigorú követelményeket ír elő. Ivóvízmintát vesznek például közüzemi vízhálózatból (csapból), új kutak engedélyezéséhez, vagy épületek ivóvízrendszerének átadása előtt.
- Fürdővíz minták: Ide tartoznak a mesterséges fürdővizek (uszodák, gyógyfürdők, pezsgőfürdők medencevizei) és a természetes fürdővizek (tavak, folyók kijelölt strandjainak vizei). Az elemzések többek között mikrobiológiai jellegűek (pl. fekális baktériumok, Legionella), de kémiai paramétereket (pl. fertőtlenítőszer maradék, pH) is mérnek. A közfürdők üzemeltetőinek vízminőségét a 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet szabályozza, mely kategóriákba sorolja a fürdőket és meghatározza a vízvizsgálatok gyakoriságát, paramétereit. Emellett a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet előírja a Legionella baktérium által okozott fertőzés kockázatának kezelését – ennek keretében például a pezsgőmedencék, légtechnikai rendszerek és használati melegvizek rendszeres Legionella-kockázatértékelését és szükség esetén vízmintavételét.
- Felszín alatti víz minták: Fúrt vagy ásott kutakból, talajvíz-megfigyelő kutakból nyert vizek. Ezeket a mintákat gyakran környezeti monitoring céljából veszik (pl. ipari területek közelében talajvízszennyezés ellenőrzése, vagy ivóvízbázis védelme). A felszín alatti vizek vizsgálatának módját a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet rögzíti. Ilyen mintáknál tipikus vizsgálatok a nitrát, ammónia, nehézfém, szerves szennyezőanyag tartalom, stb. A felszín alatti víz mintavételét sokszor hatóság írja elő (pl. környezeti káresemény utáni megfigyeléshez vagy vízjogi engedélyezéshez).
- Szennyvíz és használt víz minták: Ipari vagy kommunális szennyvizek, illetve elvezetett használt vizek, melyeket kibocsátás előtt vagy a kibocsátási ponton vizsgálnak. A cél a környezet védelme: ellenőrizni kell, hogy a szennyvíz tisztítása megfelelő-e és a víz nem lépi túl a határértékeket, mielőtt élővízbe vagy csatornába kerül. A szennyvízminták vizsgálatát jogszabályok írják elő, például a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet részletesen szabályozza a szennyvízkibocsátás ellenőrzésének módját (mintavételi hely, gyakoriság, mintavételi eljárás), míg a kibocsátási határértékeket a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza.
- Technológiai víz minták: Minden olyan víz, amelyet technológiai folyamatokban használnak, nem közvetlen fogyasztásra. Ilyen lehet például egy gyár hűtővize, kazánvíz, vagy technológiai folyamatok öblítővize. E vizek vizsgálata a folyamatok biztonsága és hatékonysága miatt fontos (pl. kazánvíz keménysége, korrozív hatása; hűtőtornyok vizének biológiai szennyezettsége). Technológiai vizekre nincs egységes ágazati jogszabály, de ha a használatuk során közegészségügyi kockázat merül fel (pl. hűtőtornyok Legionella veszélye), akkor a már említett 49/2015 EMMI rendelet szerint kell eljárni. A vállalatok belső szabályzatai és az ipari szabványok határozzák meg a technológiai víz mintavételének és vizsgálatának módját, a kapott eredményeket pedig felhasználják a berendezések karbantartásához és a hatósági előírásoknak való megfeleléshez (pl. ha a technológiai vizet később kibocsátják, az már szennyvíznek minősül).
3. Hogyan történik a vízmintavétel?
A vízmintavétel eljárása cégünknél szigorú szakmai protokoll szerint zajlik, hogy a kapott minta ne szennyeződjön, és jól reprezentálja a víztestet. Általánosságban a mintavétel lépései a következők:
- Mintavétel előkészítése: A szakember kiválasztja a megfelelő mintavételi pontot (pl. ivóvíznél egy gyakran használt csaptelepet, kútnál a kifolyót, folyónál a sodorvonalat, medencénél megfelelő pontot a medence térfogatában). Biztosítani kell, hogy a mintavételi edény tiszta és alkalmas legyen az adott vizsgálathoz (anyagát tekintve lehet üveg, polietilén, steril műanyag, adott esetben tartalmazhat konzerváló anyagot).
- Helyszíni előkezelés: Sok esetben a csapról vett ivóvíz-mintánál a vizet a tényleges mintavétel előtt kifolyatjuk egy ideig (például 2-5 percig), hogy a vezetékben pangó víz ne torzítsa a mintát. Bizonyos vizsgálatoknál nem szabad előzetesen kifolyatni: például ólom vizsgálatnál azonnali minta kell a csőhálózat kockázatainak feltárásához. Mikrobiológiai mintavételnél fertőtlenítjük a kifolyó nyílását (például lánggal kiégetjük a fém csapot, vagy alkoholos oldattal kezeljük a műanyag csapot), hogy a minta ne a csapról származó baktériumokat mutassa ki.
- Minták jelölése és dokumentálása: A mintapalackot felcímkézzük, feltüntetve rajta a mintavétel helyét, idejét, körülményeit. Emellett a mintavételről jegyzőkönyv készül, amelyben rögzítjük a mintavétel dátumát, pontos helyét (pl. melyik kút vagy melyik csap), a víz hőmérsékletét, esetleg egyéb helyszíni méréseket (pl. pH, vezetőképesség, maradék klór), a mintavétel módját (pl. kifolyatás ideje, fertőtlenítés módja), valamint a mintavevő nevét és akkreditált státuszát. Ez a dokumentum a laboratóriumi eredményekkel együtt igazolja, hogy a vizsgálat szabályos mintából készült.
- Mintavétel elvégzése: A mintavevő a palackot – ami egyes esetekben ugyanazzal a vízből előzetesen át van öblítve – megtölti a vízzel. Mikrobiológiai vizsgálathoz speciális, steril mintavevő üveget használnak, amely gyakran nátrium-tioszulfát adalékot tartalmaz a klór hatástalanítására – így a mintában lévő fertőtlenítőszer nem pusztítja el a baktériumokat a laborba szállítás előtt.
- Tartósítás és szállítás: A friss mintát szükség szerint konzerváljuk, hogy megőrizzük az eredeti állapotot a laborba érésig. Például bizonyos kémiai vizsgálatokhoz savval tartósítjuk a mintát (így a fémek nem csapódnak ki a palack falára), a mikrobiológiai mintákat pedig hűtve, 2-8°C között tartjuk a laborba szállításig. A laboratóriumba juttatást minél gyorsabban kell megoldani – általában 24 órán belül –, hogy az érzékeny paraméterek (pl. baktériumszám) ne változzanak jelentősen. Az Aqua Solutions Magyarország Kft. mintavevői például a helyszínen vett akkreditált mintákat hűtőtáskában vagy mobil hűtőben juttatják el akkreditált laborba, így biztosítva a minta épségét.
4. Miért fontos a szakszerű mintavétel?
Egy vízminta minősége alapvetően meghatározza a laboratóriumi vizsgálat eredményének megbízhatóságát. Még a legmodernebb laborvizsgálat sem ér semmit, ha a minta nem megfelelően lett levéve. A szakszerű mintavétel fontosságát több szempont is indokolja:
- Torzítatlan eredmény: Helytelen mintavétel esetén a minta szennyeződhet (például koszos edény vagy nem steril csap miatt), illetve megváltozhatnak a paraméterei (például a túl hosszú állás miatt elszaporodnak benne a baktériumok vagy kicsapódnak egyes anyagok). Az így kapott laboratóriumi eredmény félrevezető lesz, nem a valós vízminőséget tükrözi. A szakszerű mintavétel minimalizálja a hibákat, így az eredmény pontos és hiteles lesz.
- Megfelelőség és döntéshozatal: A vízvizsgálati eredményeket fontos döntésekhez használják fel – legyen az hatósági intézkedés (például egy kútvíz engedélyezése vagy egy szennyvízkibocsátás ellenőrzése) vagy magáncélú döntés (inni lehet-e a vízből, kell-e vízkezelés). Ha a mintavétel nem szakszerű, az eredmény tévesen mutathat jó vagy rossz minőséget, ami rossz döntésekhez vezethet. Például egy szennyezett, de rosszul vett minta tisztának tűnhet, míg egy jó vizet is lehet „szennyezetté tenni” hanyag mintavétellel.
- Hatósági elfogadás: A hatóságok (NNK, kormányhivatalok) kizárólag akkor fogadják el a vizsgálati eredményeket hivatalos eljárásokban, ha a mintát szakember vette le az előírások szerint. A jogszabályok egyre inkább megkövetelik az akkreditált mintavételt (ld. 3. kérdés), éppen azért, hogy a hatósági döntések alapjául szolgáló adatok megbízhatóak legyenek. Szakszerűtlen mintavétel esetén a vizsgálatot meg kell ismételni, ami idő- és költségveszteség.
- Gazdaságosság: Ha a minta rossz minősége miatt meg kell ismételni a teljes elemzést, az felesleges költséget okoz a megrendelőnek. Egy rossz eredmény téves riasztást is adhat, ami miatt esetleg indokolatlanul drága beavatkozásokat végeznek (például fölösleges fertőtlenítés). A profi mintavétel biztosítja, hogy már elsőre helyes eredmény születik, elkerülve a pótlólagos költségeket és bosszúságokat.
Összefoglalva: a vízminőség-ellenőrzés láncolata a mintavétellel kezdődik. Ha ez a láncszem gyenge, az egész vizsgálat értéktelenné válhat. A megfelelő képzettségű mintavevő szakember, a szabványos eszközök és eljárások garantálják, hogy a laborba jó minőségű minta érkezzen, és az eredmények valóban használhatóak legyenek.
5. Saját magam is vehetek vízmintát?
Magáncélra vagy tájékozódásképpen bárki vehet vízmintát – például ha kíváncsi a kerti kútja vizére, tisztaságára. Nincs arra jogi akadály, hogy egy tiszta palackba saját maga töltsön vizet és bevigye egy laboratóriumba elemzésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy hivatalos vagy hatósági célokra (pl. engedélyeztetés, ellenőrzés) az így vett mintát általában nem fogadják el. Csak az a vízminta minősül hitelesnek, amelyet egy akkreditált mintavevő szervezet, mint például az Aqua Solutions Magyarország Kft. munkatársa vett le, dokumentált és juttatott el a laborba.
Még nem hatósági célú vizsgálat esetén is érdemes megfontolni szakember igénybevételét. A vízmintavétel látszólag egyszerű feladat, de ahogy fent kifejtettük, sok apró szabályon múlik a siker. Egy tapasztalt mintavevő tudja, milyen csapot válasszon, mennyi ideig folyassa a vizet, mibe vegye a mintát, hogyan tartósítsa azt. Ha saját magunk végezzük a mintavételt szakszerű ismeretek nélkül, fennáll a veszélye, hogy a kapott eredmény pontatlan lesz a hibák miatt. Így akár egy jó ivóvíz is kijöhet rossznak (pl. ha koszos edénybe vettük a mintát), vagy fordítva, egy szennyezett víz tűnhet határérték alatti tisztaságúnak.
Összegzés: Nem kötelező minden esetben szakemberre bízni a mintavételt, de nagyon ajánlott, különösen akkor, ha a vízvizsgálat eredményét valamilyen döntéshez vagy hatósági ügyhöz szeretnénk felhasználni. Az akkreditált mintavétel garancia a megfelelő mintaminőségre, és a labor is szívesebben dolgozik ilyen mintával, mert tudja, hogy az eredmény értelmezhető lesz.
6. Elfogadják-e a hatóságok a vízvizsgálati eredményeket?
Igen, a hatóságok elfogadják a vízvizsgálati jegyzőkönyveket, de csak akkor, ha a mintavétel és a laborvizsgálat is az előírásoknak megfelelően történt. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vízmintát NAH-akkreditált mintavevő vette le, és a vizsgálatot NAH-akkreditált laboratórium végezte el. Ilyen esetben a kiállított hivatalos vizsgálati jegyzőkönyvet a hatóságok – például a Nemzeti Népegészségügyi Központ (az egykori ÁNTSZ feladatait ellátva), a megyei/járási kormányhivatalok népegészségügyi osztályai, a Nébih (élelmiszerlánc-biztonság), vagy a Katasztrófavédelem (környezetvédelmi hatóság) – teljes mértékben elfogadják. Erre gyakori példa, amikor valaki engedélyt kér egy új fúrt kút ivóvízként való használatára: a kormányhivatal csak akkor fogadja el a vízvizsgálati eredményt, ha a mintát akkreditáltan vették és a jegyzőkönyvön szerepelnek az akkreditáció adatai Az Aqua Solutions Magyarország Kft. által vett vízminták laboratóriumi vizsgálatainak eredményeit valamennyi hatóság ismeri és elfogadja.
Ezzel szemben, ha a vízmintát saját magunk vettük, vagy egy labor nem rendelkezik akkreditációval az adott vizsgálatra, akkor az eredmény nem tekinthető hivatalosnak. Például hiába ad be valaki egy kútvíz-analízis eredményt a hatóságnak, ha kiderül, hogy a mintát nem akkreditált személy vette, a hatóság új, akkreditált mintavételt fog kérni. Ugyanez igaz például egy uszoda vízminőség-ellenőrzésére: a hatóság előírhatja, hogy akkreditált labor végezze a vizsgálatot és akkreditált mintavétellel vegyenek mintát, különben nem fogadják el a dokumentációt.
Fontos: Az akkreditált vizsgálati eredmények általában országos és nemzetközi szinten is elfogadottak. Magyarországon kívül más országok hatóságai is elismerik a NAH (Nemzeti Akkreditáló Hatóság) által akkreditált laboreredményeket az ILAC-MRA és EA-MLA nemzetközi megállapodások révén. Tehát, ha például egy terméket exportálunk, és ahhoz vízminőségi igazolás kell, az itthoni akkreditált eredményt külföldön is elfogadhatják a hatóságok.
7. Meddig érvényes egy vízvizsgálati jegyzőkönyv?
A laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvnek (eredménynek) önmagában nincs formális lejárati ideje – az nem „jár le” úgy, mint mondjuk egy műszaki vizsga.
Ugyanakkor általános tapasztalat, hogy a legtöbb hatóság az 1 hónapnál nem régebbi vízvizsgálati dokumentumokat fogadja el. Például ha egy kútvizet bevizsgáltattunk fél évvel ezelőtt, azt egy engedélyezési eljárásnál már nem biztos, hogy elfogadják; kérhetnek egy megismételt vizsgálatot frissebb mintából. Ivóvíz-hálózatok esetén is, ha valahol problémát találtak, a korábbi mérések eredményei csak tájékoztató jellegűek – a hatóság új mintavételt írhat elő ellenőrzésképpen.
Összefoglalva: érdemes a vízvizsgálatot aktuális állapotfelmérésnek tekinteni. Egy akkreditált vízvizsgálati jegyzőkönyv a kiállítás pillanatában hitelesen igazolja a víz minőségét, de például 30 nap elteltével a hatóságok már új mintát kérhetnek, hiszen időközben romolhat vagy javulhat a víz minősége (például szezonális hatások, szennyező forrás megjelenése vagy megszűnése miatt). Különösen ivóvíznél és fürdővíznél fontos a folyamatos monitorozás: az ivóvíz-szolgáltatóknak is rendszeres mintavételeket kell végezniük (van, amit naponta, mást havonta vagy évente vizsgálnak). Tehát egy vízvizsgálati eredmény “szavatossága” rövid, mindig az adott pillanatban jellemző állapotot mutatja.
8. Milyen jogszabályok vonatkoznak a vízmintavételre és vizsgálatra?
A vízminőség védelmét és ellenőrzését Magyarországon több törvény és rendelet szabályozza. Az alábbiakban felsorolunk néhány fontos jogszabályt, amelyek meghatározzák a vízmintavétel és vízvizsgálat követelményeit különböző területeken:
- 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet – az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. (Ez a rendelet írja elő, milyen paramétereknek kell megfelelnie az ivóvíznek – például maximális arzén-, nitrit-, baktériumszint – és hogyan kell a szolgáltatóknak, illetve hatóságoknak monitorozni az ivóvíz minőségét.)
- 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet – a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról. (Közismert nevén a “Legionella rendelet”, mely előírja többek között, hogy a nagy kiterjedésű melegvíz-rendszereket, hűtőtornyokat üzemeltetők kötelesek Legionella-kockázatbecslést végezni, és szükség esetén mintavételekkel ellenőrizni a vízben a Legionella baktérium jelenlétét.)
- 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet – a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről. (Ez a friss rendelet a közfürdők – például uszodák, strandok, termálfürdők – vízminőségére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kategorizálja a fürdőtípusokat, és előírja a rendszeres vízvizsgálatot a fürdővíz biztonságossága érdekében.)
- 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet – a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról. (Meghatározza, hogy a szennyvízkibocsátóknak – pl. szennyvíztisztító telepeknek, ipari üzemeknek – hogyan kell monitorozniuk a kibocsátott szennyvíz minőségét. Rendelkezik a mintavételi helyek kijelöléséről, a mintavétel gyakoriságáról, a mérési jegyzőkönyvekről.)
- 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet – a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól. (Ez a rendelet tartalmazza a különféle szennyezőanyagok – például ammónia, foszfor, nehézfémek, szerves szennyezők – megengedhető határértékeit a kibocsátott vizekben. Ezen értékek betartását vízminták elemzésével kell igazolni a kibocsátóknak.)
- 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet – a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól. (Szabályozza a föld alatt található vizek – például talajvíz, rétegvíz – monitoringját. Meghatározza, mikor és hogyan kell ezeket a vizeket mintázni, milyen paramétereket szükséges mérni, például ha egy területen szennyezés történt, vagy egy üzem működik, amely hatással lehet a talajvízre.)
9. Mely szabványokra épül a vízmintavétel és vizsgálat?
A vízmintavétel és -vizsgálat során a nemzetközi és magyar szabványok biztosítják, hogy az eljárások egységesek, megbízhatóak és ellenőrizhetőek legyenek. Akkreditált szervezetünk a minőségirányítási rendszerét és módszereit ezen szabványok alapján alakítja ki. Néhány fontosabb szabvány a vízvizsgálatok területén, a teljesség igénye nélkül:
- MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 – Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok (és mintavételi szervezetek) felkészültségének általános követelményei. Ez egy átfogó minőségirányítási rendszerszabvány, amely előírja, hogyan működjön egy laboratórium és mintavevő szervezet (dokumentáció, szakember képzettség, műszerkalibrálás, folyamatok ellenőrzése stb.). Az akkreditált vízvizsgálatokat végző laborok ennek felelnek meg, így biztosítva a szakmailag megalapozott eredményeket.
- MSZ EN ISO 5667-1:2007 – Vízminőség – Mintavétel tervezése és mintavételi technikák általános útmutatója. Ez a szabvány lefekteti a vízmintavételi programok készítésének alapelveit: hogyan válasszunk mintavételi helyet, időpontot, mennyiségét, hogy statisztikailag és gyakorlati szempontból is jó mintát kapjunk.
- MSZ EN ISO 5667-3:2018 – Vízminőség – Minták kezelése és tartósítása a helyszínen és a szállítás során. Megadja, hogyan kell a vett mintákat konzerválni (pl. hűteni, savazni) és meddig tárolhatók a különböző vizsgálatok előtt. Ennek betartása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a laborban kapott eredmények hitelesek legyenek.
- MSZ EN ISO 5667-10:2021 – Vízminőség – Mintavétel szennyvizekből. Speciális útmutató arra, hogyan kell a kommunális vagy ipari szennyvizekből mintát venni (például átlagmintát, pontmintát), figyelembe véve az áramlást, ülepedést stb.
- MSZ EN ISO 5667-11:2012 – Vízminőség – Mintavétel a felszín alatti vizekből. A talajvíz és egyéb felszín alatti vizek mintavételének szabályait írja le (pl. kútmintavétel előtt a kút kiöblítése, mintavevő szivattyú használata, a minta felszínre hozatala közbeni óvintézkedések).
- MSZ EN ISO 5667-16:2017 – Vízminőség – Mintavétel biológiai ökotoxikológiai vizsgálatokhoz. Ez a rész azt részletezi, hogyan vegyünk mintát akkor, ha utána élőlényekkel végzünk rajta teszteket (pl. halteszt, Daphnia-teszt), vagy más biológiai vizsgálatot. Ilyenkor különösen fontos a minta kezelésénél az oxigénszint fenntartása, hőmérséklet, fényviszonyok kontrollálása.
- MSZ EN 27888:1998 – Vízminőség – Elektromos vezetőképesség meghatározása. Egy konkrét vizsgálati szabvány, amely leírja a víz vezetőképességének (szárazanyag-tartalmának egyik jellemzője) mérését konduktométerrel, 25°C-on. Ezt ivóvíznél és szennyvíznél is széles körben alkalmazzák a mineralizáció becslésére.
- MSZ EN ISO 7393-2:2018 – Vízminőség – Szabad és összes aktív klór meghatározása (DPD kolorimetriás módszer). Ez a szabványos módszer az ivóvízben vagy medencevízben alkalmazott klóros fertőtlenítés ellenőrzésére szolgál. A DPD nevű reagenssel végzett mérés megmondja, mennyi fertőtlenítő klór van a vízben (szabad aktív klór), illetve mennyi összesen a klóros vegyületek koncentrációja.
A fenti szabványok betartása garantálja, hogy a vízmintavétel és vizsgálat eredményei összehasonlíthatóak és megismételhetőek legyenek bárhol az országban (sőt nemzetközi szinten is). Akkreditált szervezetként rendszeresen kalibráljuk a műszereinket, részt veszünk laboratóriumok közötti összemérésekben és jártassági vizsgálatokban, rendszeresen tartunk belső auditokat és a szabványok frissítéseit is követjük, hogy mindig naprakész módszerekkel dolgozzunk. Így a megrendelők biztosak lehetnek abban, hogy a kapott vízvizsgálati adatok megbízható alapot szolgáltatnak bármilyen további döntéshez.
10. Gyors ellenőrzőlista ügyfeleknek
Ha vízvizsgálatot rendelsz, az alábbi pontok segítenek gyorsan ellenőrizni, hogy a kapott jegyzőkönyv valóban megfelel-e a hivatalos elvárásoknak:
- NAH-okirat száma: Keresd meg a jelentésen vagy a mintavételi jegyzőkönyvön a labor vagy mintavevő NAH akkreditációs okirat számát. Ha szerepel, az jó jel, mert azt mutatja, hogy akkreditált eljárásról van szó.
- Érvényes akkreditáció: Győződj meg róla, hogy az akkreditáció érvényességi ideje nem járt le. (Az akkreditált státusz általában 5 évre szól.) Ha az akkreditáció lejárt, az eredmény hatósági érvényessége kérdéses lehet.
- Tevékenységi kör (scope): Ellenőrizd, hogy a vizsgált víztípus és paraméterek benne vannak-e az adott laboratórium akkreditált tevékenységi körében. Ezt a jegyzőkönyv vagy a labor honlapja általában jelzi. Ha például egy medencevíz mikrobiológiai vizsgálatáról van szó, akkor a labornak rendelkeznie kell akkreditációval fürdővíz mikrobiológiai vizsgálatra.
- Akkreditációs jelzés: A hivatalos jegyzőkönyvön általában feltüntetik az akkreditáció tényét egy NAH logóval vagy szöveges hivatkozással. Ha ez hiányzik, érdemes rákérdezni a laboratóriumnál, mert lehet, hogy a vizsgálatot nem akkreditált keretek között végezték.
11. NAH akkreditált szervezetek adatbázisa: nah.gov.hu
.png)